Vágyak és hétköznapok

Egy év távlatából..

.. elérkezettnek láttam az időt, hogy feltámasszam ezt a blogot.

Mivel a cím eredetileg  az angliai kalandjaimra céloz, ezért az elmúlt egy évet tapasztalatszerzéssel töltöttem.

Áldozatokban nem volt hiány. Volt itt meseszép álompasi, milliomos ügyvéd, portugál sexisten, fiatal szomszédfiú és még sorolhatnám… és fogom is sorolni, csak szépen sorjában.

 

Amikor abbahagytam az írást, pont akkor találkoztam az első angol pasimmal, úgy 3 hónapig tartott a kapcsolatunk.

Nem volt az esetem, de rövid csetelés után átküldött egy videót, amin leszopta magát és ez minden hozzám hasonló beállítottságú nőben mély nyomot hagy.

Minden hétvégén jött és tudtam, hogy nagyjából egy hét kell mire kiheverem. A testem már akkor akarta újra, ahogy hazament, de fizikailag képtelenség lett volna még egy menetet lenyomni.

Mr. 24 centi a maga vastagságával elég kimerítő volt, mert nem volt a lakásnak olyan pontja, ahol ne mászott volna rám. Bármikor, bárhol, bármeddig.

Mindig a nappaliban kezdtük egy üveg bor társaságában, ez már rituálé lett. Az első kört a kanapén játszottuk le, majd youtube-on hallgattunk zenéket, és vitattuk meg az élet nagy dolgait, egészen addig, amíg fel nem mentünk a hálószobába.

Képes volt felkelteni egy óra alvás után, hogy neki áll és csináljak vele valamit… vagy csak simán betolta hátulról miközben aludtam…. Imádtam minden pillanatát, imádtam a szabadságot, amit mellette tapasztaltam meg, imádtam, ahogy nőnek éreztem magam vele. Tőkéletes szerető volt, de nem hosszú távú kapcsolatra volt programozva, bár így visszatekintve én se vagyok arra gyártva.

Január végén a társkereső oldalon megtalált egy igen elbüvölő, romantikus pasi. Akkor úgy éreztem minden megvan benne, ami nekem kell, de idővel szépen rájöttem, hogy nem ő az… Vele is kb 3 hónapig tartott a románcom, ez idő alatt azonban megéltem egy 3 éves kapcslatot vele. Voltunk egy egzotikus utazáson, ahova már úgy mentünk el, hogy nem voltunk együtt, ennek ellenére a szex akkor volt a legjobb.

Ilyen az én életem…. És ez csak az ízelítő volt. 🙂

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!