Ez volt az a nyár, amikor először éltem igazán. Hátam mögött néhány kalanddal előttem meg számtalan újjal.
Valamikor a nyár közepén úgy alakult, hogy lehetőségem adódott lemenni egy hónapra dolgozni Siófokra. Nagyon nem volt kedvem hozzá, mert pont akkor kezdtem a taxis ízére rákapni és féltem, hogy mi vár rám.
Az a nyár volt az, amikor többet volt rajtam esőkabát, mint fürdőruha. Egy napot dolgoztam, egy napot szabad voltam, így jutott időm élni. A munkámról csak annyit, hogy fagyiárusként dolgoztam egy étteremben, a szállás ott volt az étterem mögött, a család nyaralójában, amit kifejezetten a személyzetnek rendeztek be. A hát mögött meg volt még egy lakókocsi leállítva, az volt a férfi szárny. Ott lakott a két szakács és az egyik pincér.
Nekem a ház végén egy kis szoba jutott, ami valamikor egy előtérként funkcionált és egybe nyílt a fő hálószobával, ahol a két konyhás néni aludt. A fiúknak át kellett menni a házon, ha ki akarta jutni a hálójukba és hát a fürdő is nálunk volt. Hamar felmértem a terepet és kiszúrtam a pincért. Nagy dumás volt, mert bárkiről lebeszélte volna a bugyit 5 perc alatt, én meg még tapasztalatlan voltam. Kicsit vártam még, hogy megtudjak róla valamit. Kiderült nyár végén lesz az esküvője és egy igen puccos családból származó lányt vesz el. Apósa később miniszterelnök lett, de hát akkor mi még ezt nem tudtuk és persze nem változtat a tényen az se, hogy szinte minden éjjel a számba élvezett. Egészen sokáig csak kóstolgattuk egymást, akkor nyeltem le először és függő lettem. Minden este akartam érezni a meleg édes ízét a számban. Ez azonban nem volt elég, érezni is akartam.
Egyik hétvégén lejött a tulaj a népes családjával és engem egy kis szomszédos apartmanban szállásoltak el pár napra, később a szobáról kiderült, hogy anyu 18 évvel azelőtt ott lakott, ugyanabban a szobában, ahol még mindig az a bútor és hűtő volt… A legnagyonn sztori azonban, hogy ott készültem 18 éve abban a szobában. Pontosan megvolt az időpont és úgy érzem méltóan megünnepeltem a 18. “születésnapom” egy orbitális keféléssel.
Később, egy éjjel a szakácsfiú is kezelésbe vett, de nem hagyott bennem mély nyomot.. Igaz lehet csak azért, mert nagyon csendben és óvatosan kelett csinálni, mert vagy négyen aludtak még a közelünkben…
Folyt. köv.. Még egy kaland volt azon a nyáron, ami kicsit hosszabbra sikeredett.. Balatonról már ő vitt haza… csak nem fért el a sok ruhám a kocsijának a csomagtartójában. 😀
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: